Blog

Ventilátor ismertető és beszerelési útmutató

2022.01.13 10:44
Wikipédia-Klímatrió Kft.
Ventilátor ismertető és beszerelési útmutató

Az emberek nagy része, ha ventilátor beszerelésről van szó, úgy gondolja, hogy „ez egy könnyen megoldható dolog, nincs szükség szakemberre.” Persze, ha egy kicsit is műszaki beállítottságúak vagyunk, akkor valóban meg lehet ezt házilag is tenni, de ebben az esetben is célszerű körültekintőnek lennünk, hiszen nem mindegy, hogy hová és hogy milyen készüléket szerelünk. Következő írásunkban ebben szeretnénk az önök segítségére lenni.

 Talán az első lépésben a ventilátor teljesítményének kiválasztása a legfontosabb. Ez alapján fogjuk tudni eldönteni, hogy mekkora átmérőjű légcsatornát alakítsunk ki.
Milyen helyiségben szeretnénk használni? Mekkora az átlagos páratartalom? Mekkora a szellőztetendő helyiség? Ide tartozik még, hogy oldalfalra (sikló- vagy golyóscsapágyas készülék) vagy mennyezetre (csak golyóscsapágyas készülék) fogjuk-e felszerelni a készüléket. Ha egyik sem jöhet számításba, akkor sem kell feladnunk a reményt, hiszen van még egy megoldás: a csőventilátor, amit a falban futó légcsatornába tudunk beépíteni.
Mindenképp figyelembe kell vennünk, hogy vannak előírások, aminek meg kell feleljünk (MSZ 1600).
Ez a szabvány rendelkezik arról, hogy mi minősül nedves helyiségnek, illetve arról, hogy az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezések hogyan szerelhetők be.

 A fürdőszoba zónákra van felosztva, amik meghatározzák, hogy melyik helyre milyen IP védettségű készülék kerülhet. Érintésvédelmi szempontokból 230V-os készülék nem építhető be fürdőkád vagy zuhany fölé, csak az ú.n. 2-es zónába, és minimálisan IPX4-es védettséggel kell rendelkeznie a ventilátornak. Az 1-es zónába a 12V-os ventilátorok használhatók, de a tápegységük csak a 2-es zónában lehet. Zuhanykabin vagy kád fölé csakis speciális védelemmel ellátott, vagy törpefeszültségről üzemelő elszívó vagy szellőző ventilátorokat szabad szerelni!

 

IP-VÉDETTSÉGI TÁBLÁZAT

 Példa a védettségi fokozat megadására: pl. IP43: első jelzőszám „4”: 1 mm vagy annál nagyobb átmérőjű idegen tárgyak ellen védett; második jelzőszám „3”: vízpermet ellen védett.

 

Első
jelzőszám

Megnevezés

Magyarázat

1

50 mm vagy annál nagyobb átmérőjű idegen tárgyak ellen védett

Az 50 mm golyóátmérőjű tárgyszondának nem szabad teljesen behatolnia1).

2

12,5 mm vagy annál nagyobb átmérőjű idegen tárgyak ellen védett

A 12,5 mm golyóátmérőjű tárgyszondának nem szabad teljesen behatolnia1).
A 80 mm hosszú, ízelt vizsgálóujjnak teljes hosszban be szabad hatolnia, a megfelelő távolságot azonban be kell tartani.

3

2,5 mm vagy annál nagyobb átmérőjű idegen tárgyak ellen védett

A 2,5 mm golyóátmérőjű tárgyszondának egyáltalán nem szabad behatolnia1).

4

1,0 mm vagy annál nagyobb átmérőjű idegen tárgyak ellen védett

A 1,0 mm golyóátmérőjű tárgyszondának egyáltalán nem szabad behatolnia1).

5

Por ellen védett

Teljes mértékben nincs megakadályozva a por behatolása, de olyan mennyiségű pornak nem szabad behatolnia, amely hátrányosan befolyásolhatja a készülék kielégítő működését vagy a biztonságot.

6

Porzáró

A házban fennálló 20 mbar vákuum esetén nincs porbehatolás.

 

Víz elleni védelem mértéke: második jelzőszám 

Második
jelzőszám

Megnevezés

Magyarázat

1

Csepegő víz ellen védett

A függőlegesen leeső vízcseppek nem okozhatnak károkat.

2

Csepegő víz ellen védett, ha a ház max. 15°-ban meg van döntve

A függőlegesen leeső vízcseppek nem okozhatnak károkat, ha a ház a függőlegeshez képest mindkét irányban max. 15°-ban meg van döntve.

3

Vízpermet ellen védett

A függőlegeshez képest mindkét irányból max. 60°-os szögben permetezett víz nem okozhat károkat.

4

Fröccsenő víz ellen védett

Bármely irányból a házra fröccsenő víz nem okozhat károkat.

5

Vízsugár ellen védett

Bármely irányból a házra irányított vízsugár nem okozhat károkat.

6

Erős vízsugár ellen védett

Bármely irányból a házra irányított erős vízsugár nem okozhat károkat.

7

Átmeneti víz alá merítés hatásai ellen védett

Káros mennyiségű víznek nem szabad behatolnia, ha a házat szabványban megszabott nyomáson és ideig átmenetileg víz alá merítik.

8

Tartós víz alá merítés hatásai ellen védett

Káros mennyiségű víznek nem szabad behatolnia, ha a házat a gyártó és a felhasználó közötti megállapodásban rögzített feltételek mellett tartósan víz alá merítik. A
feltételeknek a 7. jelzőszámnál megszabottaknál szigorúbbaknak kell lenniük.

9

Víz nagynyomású gőzsugárral végzett tisztítás esetén

Bármely irányból a házra irányított, igen nagy nyomású vízsugár nem okozhat károkat.

 

 

 

Amire mindenképp figyeljünk oda!

 Családi házaknál gyakran előfordul, hogy az elszívott levegőt a fűtetlen padláson keresztül, vagy egyenesen a padlástérbe fújja ki a ventilátor. Ilyenkor a téli időszakban elkerülhetetlen az elszívott meleg és páradús levegőből történő pára kicsapódás a szellőző csatorna belső falán. Ennek nagyon kellemetlen következményei vannak: például a mennyezetre szerelt ventilátorból visszacsöpög a kondenzvíz, a ventilátorunk meghibásodik, felázik a ventilátor környezetében a fal. A fűtetlen helyiségben futó légcsatornánkat megfelelően (csőhéjjal vagy más üveg-, illetve kőzetgyapot szigetelőanyaggal) le kell szigetelni, így nem képes a szellőzőcső falán a pára kicsapódni. Amennyiben biztosra akarunk menni, beépíthetünk egy kondenzvíz gyűjtő idomot is a függőleges légcsatornába, amely összegyűjti az esetlegesen képződött kondenzvizet.

Oldalfalra szerelt elszívó ventilátorok

 A fali elszívó ventilátor különösen akkor hasznos, ha a mennyezet / tető hozzáférése korlátozott vagy felettünk is lakótér van és a függőleges falban van a légcsatorna kialakítva.

 A fali elszívó ventilátoroknak többféle típusa létezik: axiális és radiális kivitelből választhatunk. Utóbbit 1-2 méternél hosszabb csővezetékekhez használhatók, ezek általában drágábbak, de hosszabb csőszakaszban is megfelelően működnek.

A falra szerelt elszívó ventilátor felszerelésekor néhány szempontot figyelembe kell venni:


• Ha régi elszívó ventilátort cserél, el kell távolítania azt és meg kell mérnie a furat méretét, valamint a fal mélységét is.

• A falban mindig legyen szabványos légtechnikai cső, amihez a ventilátort és a külső rácsot csatlakoztatjuk.
• A ventilátor elektronikájának bekötéséhez szükséges elektromos vezetékek megfelelő kiépítésére fokozottan figyelni kell.
• Egy új telepítéshez csak meg kell győződnie arról, hogy a ventilátor megfelelő-e a fal mélysége alapján – a ventilátor befogadásához megfelelő lyukat kell készítenie a falban. Ne feledje, hogy ha nem pontosan megfelelő méretet választ, akkor – a fal anyagától függően – általában könnyebb egy furatot kiszélesíteni, mintsem kitölteni valamivel.

Mennyezeti elszívó ventilátorok

 A mennyezeti elszívó ventilátor, amint a neve is mutatja, egy kis méretű, mennyezetre szerelt elszívó ventilátor. Ezek a ventilátorok a mennyezeten keresztül elszívják a levegőt közvetlenül a padlástérbe, vagy légcsatorna segítségével a kültérbe.

 Ez az egyik legnépszerűbb megoldás egy helyiség szellőztetésére. A ventilátor kiválasztásakor vegye figyelembe a szükséges teljesítményt (légáramlást) – általában a szoba mérete és felhasználása alapján. Amennyiben a ventilátornak légcsatornához kell csatlakoznia, akkor győződjön meg arról, hogy milyen csőátmérőre van szükség (főleg, ha meglévő ventilátort cserélnek) és hogy van-e rajta csőcsatlakozás.

A mennyezetre szerelt ventilátor kiválasztásához néhány alapvető szabálya:

• Mennyezetre csak golyóscsapágyas ventilátor szerelhető. Azok a ventilátorok, amelyek nem golyóscsapággyal rendelkeznek, a mennyezeti beépítés során ha-mar meghibásodnak.
• Ha régi ventilátort cserél, akkor le kell szerelnie a régi ventilátort és meg kell mér-nie a furat méretét. Egy új telepítésnél a furat mérete kevésbé kérdéses, mivel csak megfelelő méretű lyukat kell vágnia a gipszkartonba.
 •  A mennyezeti elszívó ventilátorok többségét a kültérbe vezetik ki, de ha jól szellőző tetőtere van, akkor elég oda kivezetni. Ha a levegőt csövekkel vezeti ki, akkor a csatorna hossza a lehető legrövidebb kell legyen (1-2 m). Ennél hosszabb légcsatorna esetén már radiális ventilátor beépítése szükséges.

Csőventilátorok

 A csőventilátort (axiális) a falban futó légcsatornába építik be. Ezek a ventilátorok népszerűek azokon a területeken, ahol nincs elegendő hely az elszívó ventilátor beépítéséhez. Használata gyakran csökkentett zajszintet eredményez.
Az axiális ventilátorok nagy légtömeg mozgatását teszik lehetővé alacsony nyomáson. Rövid légcsatornához minimális hajlatokkal és elágazásokkal alkalmazható.
A centrifugális (radiális) csőventilátorok hosszabb légcsatornákhoz, valamint könyökök és elágazások esetén alkalmazhatók.

 Nagy mennyiségű levegőt mozgatnak nagy nyomáson. Ez azt jelenti, hogy a ventilátor hosszabb vezetékekben is minimális nyomás veszteséggel képes áramoltatni a levegőt.

A beszerelés menete

• Első lépésként elő kell készíteni a légcsatornát a ventilátor számára.
• A vezetékek elvezetése a ventilátorig. 2 vagy 3 vezetékről beszélhetünk, attól függően, hogy milyen elektronikával ellátott ventilátorunk van.
• Ha készen vagyunk a második lépéssel, akkor a ventilátoron lévő furat helyeket a falon megjelöljük.
• A megjelölt helyeken elkészítjük a furatokat.
• A ventilátort felcsavarozzuk a falra.
• Végül be kell kötni a ventilátort. A hálózati vezetékeket feszültségmentes állapot-ban kell szerelni és a ventilátort bekötni! Ezért először kapcsoljuk le a helyiség biztosítékát!
  A fekete vezeték a fázis, ezt az L jelzéshez kell bekötni a sorkapocsba. A kék vezetéket (0) az N jelzéshez, a barna vezetéket pedig, ami a kapcsolt fázis, a T jelzéshez kell bekötni. A barna vezetékre akkor van szükség, ha külön egy kapcsoló segítségével is szeretnénk működtetni a ventilátort, például, ha a világítással szeretnénk összekötni.
• Helyezzük áram alá a ventilátort, amihez kapcsoljuk fel a helyiség biztosítékát!
• Ellenőrizzük a hálózati fázist a vezetékekben egy fázisceruzával! A fekete vezetéken kell a fázist mérnünk, de a kéken nem. A barna vezetékben, vagyis a kapcsolt fázisban csak akkor van feszültség, ha az ehhez bekötött kapcsoló bekapcsolt állapotban van. Le kell tesztelni, hogy megfelelően elindul a ventilátor, ha felkapcsoljuk a kapcsolót, illetve a beállított időzítésnek megfelelően kikapcsol-e?
• Páraérzékelős ventilátort tesztelhetjük például egy vízforralóval. Ha a panel közelébe helyezzük a vízforralót, akkor a kiáramló gőz működésbe kell, hogy hozza a ventilátort. De ezt a tesztet eakár a szenzorra leheléssel is elvégezhetjük.
• Tegyük fel a ventilátor paneljét és készen is vagyunk a beszereléssel.

Webáruház készítés
cetelem_hu